Egy hete, hogy véget ért a foci vb, sokak számára nagy űrt hagyva maga után. Egy hónapon át nem nagyon kellett gondolkodni, hogy mi is legyen az esti program, hiszen egy közös meccsnézésre mindig össze lehett trombitálni néhány barátot, vagy elég volt beülni bármelyik bárba, volt ital, foci és társaság. Egy hónapon át álltak reflektorfényben a játékosok, edzőik és barátnőik, egy újfajta sztárkultuszt hozva magukkal. 

Igazából bármelyik sportág nagyjairól beszélhetnénk, de még mindig a foci az, ami a világ minden táján egyformán népszerű. Sokat lehetett hallani, hogy a sztárok így, a sztárok úgy. Egy mai élvonalbeli focista élete már nem csak abból áll, hogy jól teljesít a pályán: a világ élvonalába tartozni olyan járulékos elemekkel is társul, mint a reklámok, az interjúk, a divat, a hajviselet és minden egyéb. Elég ha csak a Nike, a Pepsi vagy az Adidas nagyszabású kampányaira gondolunk. És persze ott vannak a divatmárkák, mint például az Emporio Armani, de más termékekhez is fociták adják az arcukat, mint a Gilette vagy akár a Mastercard, és persze ne feledkezzünk meg a Szentkirályiról sem. 

A kiterjedt médiahálózatnak köszönhetően, mindent tudunk róluk, mindent látunk az életükből, tudjuk mit hordanak, mit esznek, kivel osztják meg az ágyukat. Némejiküknek nagyobb rajongó tábora van, mint egy rocksztárnak. Ez persze érthető is, csak arra lennék kíváncsi, hogy minderre felkészítik-e őket. Mert ugye, egy énekes, egy színész, mint előadóművész, tisztában van azzal, hogyan kell nyilatkozni, megjelenni, megmutatni magát a nagyvilágnak. Egy focistának (maradjunk ennél a példánál) viszont az a dolga, hogy jól teljesítsen a pályán, hozza a várt eredményeket, a többi már csak adalék. 

Hát igen, de ugye a pályán hozni az eredményt sem csak sport. Szó szerint relektorfényben állnak és több ezer ember nézi őket a helyszínen és milliók a TV-ben. Ezt bármelyik zenész, színész megirigyelhetné. Minden mozdulat, reakció és arckifejezés rögzítve van, a gólöröm, pedig már sajátos kis performansszá nőtte ki magát az évtizedek során. A rengeteg reklámról nem is beszélve, ahol már színászi teljesítményt is kell nyújtaniuk. (Legutóbb a Pepsi jelent meg egy ötletes kis filmmel, amiben Fernando Torres kiejtési nehézségeivel szembesülhetünk.)

Még mindig a Beckham házaspár az iskolapéldája annak, hogyan lehet ezt a fajta sztárságot mesterfokon űzni. Valószínűleg sokat dobott a dolgon Mrs. Beckham előélete, de ha nem lenne kellően extrovertált a férjura is, biztosan nem működne ennyire jól a dolog. Victori Beckhamnek köszönhetjük a futballista feleség státuszt is, az ő munkássága nyomán alakult ki az a tendencia, hogy a barátnők és feleségek, mint a színész feleségek a filmpremierekre, úgy vonulhatnak egy-egy fontosabb mérkőzésre. 

Ezek után felmerül a kérdés, hogy egy sportolónak mennyire dolga a szórakoztatás, és mennyire tud tisztán megmaradni sportolónak az ismertség ilyen magas a szintjén? Vagy ez már benne van a pakliban, amikor elkezd felfelé törni? A sztárrá válás egy másik útja Hollywood mellett a sport?